A felelősségbiztosításoknak két nagy csoportja van. Két egymástól eltérő kockázatokra vonatkozik, mégis egymással szorosan összefüggő terület. Megkülönböztetünk általános felelősségbiztosítást és szakmai felelősségbiztosítást
Az általános felelősségbiztosítás alatt, idegen harmadik személynek történt károkozást értünk.
„Felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerződésben megállapított módon és mértékben mentesítse őt olyan kár megtérítése, illetve sérelemdíj megfizetése alól, amelyre jogszabály értelmében köteles” (Ptk. 6:470. §)
Aki másnak kárt okoz, köteles azt megtéríteni.
Ha van olyan személy aki felelősségre vonható, (mindig van) akkor erre a Btk., Ptk., vagy a Mt., fog választ adni. Ezt egészíti ki a bírói joggyakorlat, és a törvényi szabályozás.
A szakmai felelősségbiztosítás egy adott szakma specifikus kockázatait tartalmazza.
Így a fedezeti kör és hatálya alkalmazkodik a szakma jellemző kockázataihoz.
A felelősségbiztosítás megkötésekor lényeges, és tisztázottnak kell legyen, hogy az milyen kártérítési limitre vonatkozzon. Milyen károkat és milyen mértékben tud az adott vállalkozás okozni?
Az ajkai timföldgyár sem rendelkezett megfelelő biztosítással amikor a vörösiszap katasztrófa bekövetkezett.
„Megfelelő biztosítási szerződés megléte esetén, az iszaptárolót üzemeltető Timföldgyár felelősség-biztosítására lehetett volna számítani, de a magyar vállalkozások eddigi biztosítási gyakorlatát elnézve csak néhány tíz, jó esetben száz millió forintos biztosítási programmal számolhatunk, ami a várhatóan a károk töredékének rendezésére sem volt elegendő.”
Forrás: Index, 2010.10.05 cikk
„A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. (MAL Zrt.) Ajka melletti tározójának átszakadt gátja. 2010. október 4-én mintegy egymillió köbméternyi mérgező, maró hatású vörösiszap ömlött ki a gátszakadás miatt. A térségben katasztrófahelyzet alakult ki. Az áradás három települést – Devecser, Kolontár, Somlóvásárhely – öntött el. Mintegy 40 négyzetkilométeres terület lakossága és élővilága van veszélyben.”
Forrás: Portfólió, 2010.10.05 cikk
Több százan sérültek meg, és voltak akik életüket vesztették.
A kár közel 40 milliárd forint volt, a Timföldgyár felelősségbiztosítása ennek töredékére szólt.
Ahogy az ember élet sem mérhető számokban, úgy a megítélt felelősségi kártérítési igénynek sincs felső határa.
Amikor valaki úgy dönt, vállalkozásba fog, akkor (többek között) keres egy könyvelőt, egy jogászt és köt egy biztosítást. Akár induló, akár régóta prosperáló vállalkozásról van szó, a cél ugyanaz.
Felkészülni a hirtelen, váratlan, előre nem látható káreseményekre. Ehhez nyújt segítséget a biztosítás és az ügyfelet képviselő alkusz.
Miről is van szó?
Biztosítást köthetünk a cég tulajdonában lévő, annak tevékenységével összefüggő vagyontárgyakra, (gépek, berendezések) és a cég tevékenysége által okozott felelősségi károkra is.
A legtöbben a tűzkártól tartanak, ami egy cég életében akár a teljes megsemmisülést is jelentheti. Ez függhet a káresemény mértékétől, és hogy milyen biztosítási védelme volt az Ügyfélnek. (volt-e egyáltalán?)
A tűzkár mellett természetesen a nagyobb elemi károk, viharkár, villámcsapás, betöréses lopás és rablás, vezetékes vízkár és az üvegkár is – hogy néhányat említsek – jelentős anyagi károkat tud okozni.
Kiemelnék egy fontos kockázati elemet – és amivel nagyon kevesen élnek, vagy tudnak róla – ami nem más mint az üzemszünet. Tűz és vízkár esetén, (ha az a vállalat egy részét érintette és nem totálkár történt) amíg a felújítások zajlanak a vállalkozást/üzletet akár több hónapra is be kell zárni.
Az élet viszont nem áll meg, ugyanis a bezárás ideje alatt továbbra is utalni kell a munkabéreket, illetékeket bérleti díjakat stb. Plusz ide tartozik még az elmaradt üzemi nyereség, az elmaradt haszon kérdésköre is. Három, hat illetve kilenc hónapra ezeket a költségeket a biztosító átvállalja abban az esetben ha az Ügyfél kötött üzemszünet biztosítást.
A biztosító megtéríti a mellékköltségeket is. Ide az alábbiak tartoznak: kár helyének feltakarítási költségeit, a törmelékeknek és a fel nem használt maradványoknak az elszállítási és bontási költségei, a sérült műszaki berendezések le és visszaszerelésével kapcsolatos költségei, a tűzoltási költségek, a veszélyes hulladékok, anyagok ártalmatlanításával kapcsolatos díjak a teljesség igénye nélkül.
A biztosítási szerződést megköthetjük nevesített kockázatokra, (meghatározott biztosítási káreseményre és feltételekkel nyújt szolgáltatást a biztosító) és köthetünk All Risks szerződést is. (mindenre szolgáltat a biztosító néhány kizárást említve mely a feltételben leírva megtalálható.)
Kicsit visszakanyarodva az elejére láthatjuk, hogy sok lehetőség közül lehet választani.
A mikro vállalkozásoktól egészen a nagyipari vállalatokig megköthető a biztosítás. Aki mikro vállalkozásban dolgozik, (például otthonában varr) részére elegendő, ha a saját lakásbiztosítási szerződését kiegészíti az ehhez szükséges feltételekkel, záradékokkal.
A kis és középvállalkozások különböző biztosítási csomagokból választhatnak, illetve lehetőség van egyedi szerződések készítésére is.
A biztosítási díj függ a cég méretétől, tevékenységétől, az árbevétel nagyságától is.
Hiszen ahogy az okozott kár mértéke is más lehet egy otthon működő vállalkozás és egy multi cég esetében, úgy ez a biztosító részéről is ez eltérő kockázatot és díjtételt von maga után.
Sűrűn vetődik fel a kérdés miszerint aki társasházban lakik, neki milyen biztosítást kell kötni?
Szükség van-e teljes körű lakásbiztosításra? Rövid válasz nem, nincs szükség.
Hosszabban:
Amennyiben van a társasháznak biztosítása, úgy ebben az esetben egy kiegészítő biztosítást elég kötnie a szerződőnek. A kiegészítő biztosítás alatt az ingóságokra kötött biztosítást értem. (bútorok, berendezési tárgyak stb.)
Amit fontos megvizsgálni: Melyik biztosító társaságnál van a társasház biztosítási szerződése? Mikor volt utoljára az felülvizsgálva? Milyen kockázati elemekre vonatkozik a szerződés mit tartalmaz? Ha egy kisboltot működtetek a földszinten arra vonatkozik-e a társasház szerződése?
Milyen négyzetméter egységáron van jelenleg a szerződés megkötve? Így tehát mennyire van a saját lakásom biztosítva? Ez különösen fontos kérdés felvett banki hitel esetében. Mit tegyek ha a bank mégis a teljes körű lakásbiztosítás megkötésére kötelez?
Kezdjük az elején.
Javasolt a kiegészítő biztosítást mindig annál a biztosítónál megkötni ahol a társasház is biztosítva van. A biztosítási feltételeket a biztosítók úgy írják meg, hogy az adott biztosító saját társasházi szabályzata annak a saját ingóság szabályzatával legyen kompatibilis a kettő együttesen adja meg a teljes körű biztosítási védelmet.
Ha kiderítettük, hogy hol van a társasház szerződése az is fontos, hogy a közös képviselő, a biztosító, vagy a tanácsadó tájékoztatást adjon annak tartalmáról.
Vagy vegyük azt a példát ha a társasház nem rendelkezik biztosítási szerződéssel. Abban az esetben teljes körű lakás szerződés megkötését javaslom.
Mi a teendő abban az esetben, ha a társasházban egy kisbolt működik?
Ehhez, és a fenti kérdések megválaszolásában nyújtok segítséget keressen bizalommal hiszen ez többletköltséggel nem jár Önnek.
Ha banki hitelfelvétel során, bankos tanácsadó köti meg lakásbiztosítását javaslom annak tartalmáról, és feltételeiről még az aláírás előtt kérje biztosítási tanácsadó segítségét. Különösen, ha társasházban lakik. Keressen bizalommal, hogy annak részleteit egyeztetni tudjuk.
Fontos, és amit sokan elmulasztanak! Felújítás esetén a felújítás tényét a biztosítónak minden esetben jelezni kell.
Ha például a tetőn építkezés folyik, szakemberek dolgoznak, az ebből eredő károkért, az általuk okozott károkért a biztosító csak abban az esetben fizet, ha ennek tényéről tájékoztatva lett. Illetve, ha a vállalkozónak volt erre vonatkozó megfelelő szakmai felelősségbiztosítása. Ellenkező esetben a biztosító a kárkifizetést jogosan megtagadhatja. (lsd.: Kodály körönd példa)
„A 2014 nyarán kigyulladt, és életveszélyessé vált Kodály köröndi palota, az Andrássy út 83-85. közös képviselete kézhez kapta az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság jogerős tűzvizsgálati határozatát, ami kimondja, hogy építési tevékenységnek számít az a kárelhárító bádogos munka, melynek következtében leégett a tetőszerkezet és a harmadik szint – tudta meg a PestiSrácok.
A biztosító szerint a viharban megsérült csatornarendszer javítása építésnek számít, ahogy ezt a katasztrófavédelem vizsgálata is megerősítette, míg a ház szerint az csupán karbantartási munkálatnak minősül.”
Forrás: Index, 2015.01.18
„Két embert őrizetbe vettek közveszély okozás gyanújával. Ők minden bizonnyal a tetőn dolgoztak. A helyszíni sajtótájékoztatón Varga Ferenc tűzoltó dandártábornok elmondta, hogy az Andrássy úti tűz valószínűleg összefügg az épületen végzett felújítási munkálatokkal.”
Forrás: Index, 2014.07.15
KGFB, Casco szerződések
A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás esetén a biztosító a biztosított gépjármű üzemeltetése során harmadik személynek okozott károkat téríti, míg a casco biztosítás a saját hibából eredő károkat fizeti meg. Legtöbben a teljes körű cascot választják. Lehetőség van csak lopásra és/vagy elemi károkra is szerződni. Ez főleg az idősebb járművek esetében gyakori.
Vételár-biztosítás GAP
Ha egy új autót ellopnak vagy totálkárosra törnek, a tulajdonos az autó vételárát szeretné megkapni a biztosítótól. Az első pár évben azonban a gépjármű piaci értéke olyannyira lecsökkenhet, hogy egy totálkár vagy lopás esetén a kártérítés még a legjobb casco biztosítással is csupán a vételár egy része amennyit a gépkocsi a használt autó piacon reálisan ér.
A casco mellé köthető vételár-biztosítással nemcsak a káridőponti értéket (amit a casco fizet) kapja meg a biztosított, hanem az igazolt eredeti vételár és a káridőponti érték különbségét is. Így a teljes vételárat.
Számítási példa:
Gépjármű vételára: 5.000.000 Ft
Káridőponti érték: 3.000.000 Ft
Casco önrész (10%): 300.000 Ft
Casco kártérítés: 2.700.000 Ft
Értékőrző vételár biztosítás kártérítés: 2.000.000 Ft (vételár-káridőponti érték)
Casco önrész térítés (amennyiben ezt a kiegészítőt is kérte az Ügyfél): 300.000 Ft
Teljes kártérítés: 5.000.000 Ft
Kártérítés GAP nélkül: 2.700.000 Ft
Hogy egy szakmai kollégámat idézzem:
„Családok, cégek abba nem mentek még tönkre, hogy volt biztosításuk abba már igen, hogy nem volt biztosításuk”
A biztosítás az egyetlen dolog, amit nem akkor kell (és már nem is lehet) megvásárolni amikor már szükség van rá.
A D.A.S jogvédelmi biztosító Európában 1928 óta működik, 3.500 saját szerződött alkalmazottal és szerződött ügyvédi partnerrel.
Magyarországon 2002 óta van jelen.
Sikerességét mutatja, hogy az ügyek 80-85%-a peren kívül rendeződik.
Ha az ügyfélnek kárt okoznak és az okozott kárt meg akarja térítettni, vagy jogi tanácsot kér, és a jogsérelem bíróságon is igazolható.
A jogvédelem célja:
Egy esetleges jogsérelem esetén az ügyfél érdekérvényesítési lehetősége ne pénz és ismeretség kérdése legyen.
0-24-ig várakozási idő nélkül tud igénybe venni jogi tanácsadást.
D.A.S szerződés megléte esetén, hatékonyan tudja csökkenteni költségeit, pénzt, időt, energiát takarít meg, és nyugodtan alszik. Hiszen sokszor érzelmileg lehet tönkre menni egy peres eljárás viszontagságaiba.
Ha külföldön éri jogsérelem, magyar ügyvédje nem tudja képviselni mert minden országban más jogi szankciók más szabályzások vannak érvényben.
Családok számára
Vállalatok, cégek számára
Társasházaknak
Fuvarozó cégeknek
Amennyiben….
Ha ezen kérdések bármelyikére is IGEN a válasz, úgy keressen bizalommal, megadott elérhetőségeimen.
Iratkozzon fel és e-mailben elküldöm a hasznos tippeket tartalmazó munkafüzetem
Kérdése van? Vagy szeretne időpontot kérni személyes konzultációra?
Írjon és felveszem Önnel a kapcsolatot.
ⓒ Minden jog fenntartva 2021
Készítette: Pénzügyes a weben
